|
agonia francais v3 |
Agonia.Net | Règles | Mission | Contact | Inscris-toi | ||||
|
|
| |||||
| Article Communautés Concours Essai Multimédia Personnelles Poèmes Presse Prose _QUOTE Scénario Spécial | ||||||
![]() |
|
|||||
agonia ![]()
■ Le pacte du diable Contact |
Les commentaires des membres
Visualisations: 6278
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2012-05-28 | [Ce texte devrait être lu en magyar] | Inscrit à la bibliotèque par P. Tóth Irén
Itt most a nincs van.
Felelõs hülyék és felelõtlen gazemberek virágkora. Nem! Nem! Nem! Ez nem kell nekem, ezt nem akarom! Sok a felkiáltójel. A kérdõjelek helyénvalóbbak lennének. Kérdésessé vált létezésem értelme. Az öngyilkosság viszont nem kiút. Illetve „ki”-nek „ki”. Csak nem út. Úgy néz ki: hovatovább nincsen hova tovább. Valamikor akartam valamit többedmagammal. Már nem akarok semmit. Egymagam vagyok. Illetve ez hülyeség: fordítok, lektorálok, ténykedem. Tehát tényezõ vagyok. Ha akarom, ha nem. Vagyis gyáva vagyok. Nem merek a belsõ sötétbe ugrani. Inkább elüldögélek a Hotel Abgrund teraszán, és nem mondom, hogy Nem! Nem! Nem! Iszom a sörömet, és verset írok, élvezettel szívom a cigarettám (vagy ha nem is élvezettel, de szívom). És? Pereg a homokóra, és múlik el az élet. Ez még aránylag jó. Egyébiránt: minden mállik és széled. És nem tudom mondani, hogy nem! nem! nem! Feloldódik minden egy nemigenben.
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
| La maison de la litérature | |||||||||
La reproduction de tout text appartenant au portal sans notre permission est strictement interdite.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Politique de publication et confidetialité